kékítő
kékítő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki kékít, a kékítést végzi. A fehérneműt kékítő asszony.
2. Kékítéshez haszn., kékítésre alkalmas <szer>. Kiváló kékítő anyag.
II. főnév -t, -je [e] Indigót v. más kék színű festékeket s egyéb vegyi anyagokat tartalmazó folyadék, amelynek hígított oldatával mosás után a fehér vászonfélék sárgás színét eltüntetik. Egy üveg kékítő. Szürke haja lebben az égen, | kékítőt old az ég vizében. (József Attila)
kékítős; kékítőz.
