kataszter
kataszter [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (közigazgatás) A községhez tartozó földterület gazdasági adatait s a föld tulajdonosaira vonatkozó adatokat feltüntető és az adókivetés szempontjából nyilvántartó könyv.
2. (bizalmas) Ezt a nyilvántartást vezető és régen a község-, ma a tanácsházán elhelyezett hivatal. A báró most itt van a kataszternél, a fia a gimnáziumba jár. (Babits Mihály)
3. (elavult) Itt működő tisztviselő. Kataszter lett valahol Felső-Magyarországon. (Mikszáth Kálmán)
4. (népies) Egy katasztrális holdnyi terület. Bevetettek húsz katasztert.
5. (hivatalos, sajtónyelvi) Azonos csoportba tartozó tárgyakról v. bizonyos foglalkozási ágakhoz tartozó személyekről vezetett nyilvántartás. Írói, művészi kataszter. Mikor hajdanában a nemesi katasztert készítettük, találtunk egy apát, akinek mind a három fiát Jánosnak hívták. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): kataszterbizottság.
kataszteres.
