karikázik

Teljes szövegű keresés

karikázik tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon
1. Karikát (1a) bottal hajt. A járdán gyerekek karikáztak.
2. Körben, karikára mozog, fut, repül; forog, gurul. A szél lefújta kalapját, amely egyre tovább karikázott előle.  Karikáznak már a pillék, Fakad már a fabimbó. (Kisfaludy Sándor) Elfárad lassankint a [madár] raj, s libegve karikázva ereszkedik alá. (Bársony István) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Görbe lábú ember> nagyon siet, fut. Görbe lábaival gyorsan karikázott hazafelé.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Kerékpározik. Az országúton karikáznak a kirándulók.
4. (ritka, irodalmi nyelvben) <Szem> szaporán tágra nyílik, kimered.  Úgy karikázott a szeme, mint … némelyik bolondé. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: átkarikázik; bekarikázik; elkarikázik; hazakarikázik; kikarikázik; körülkarikázik; végigkarikázik; visszakarikázik.
karikázás; karikázó.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT