kaparás
kaparás főnév -t, -ok, -a
1. A kapar (1–7) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vki kapar, ill. az a tény, hogy vmit kaparnak. Hallatszott a kutya kaparása az ajtón. A seb kaparása veszedelmes. || a. Ennek eredménye: a kaparás nyoma vmin. A falon látszik a kaparás. A macska kaparása sokáig látszott a lábán.
2. (átvitt értelemben, gúnyos) Csúnya, rendetlen, nehezen olvasható kézírás. Nem tudom elolvasni ezt a kaparást.
3. (átvitt értelemben, ritka, gúnyos) Harácsolás, (vagyon-)gyűjtés, szerzés. Egyetlen szenvedélye a kaparás.
4. (bizalmas) Méhkaparás. Kaparása volt. Kaparást kapott.
Szóösszetétel(ek): macskakaparás; méhkaparás.
