kan

Teljes szövegű keresés

kan főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja
1. A disznó hímje. Angol, kevert vérű, mangalica kan; nagy, erős agyarú öreg kan; a kanok gondozása.  Elvadulsz, elzüllöl az apai háztól, Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól. (Arany János) || a. Vaddisznó hímje; vadkan. Lőtt egy hatalmas kant.  Amint egynéhány hajtók a völgyet elérik, Hallanak egy olyan horkantást, mint mikor a kant Megdöfik. (Fazekas Mihály) || b. Általában a disznónál nem nagyobb háziállat hímje. Van néhány nyula, de nincs közte kan.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagy kan: nagyon érzéki, a szokásosnál fokozottabb nemi életet élő férfi. De nagy kan ez az ember!
II. melléknév
1. Hímnemű <kisebb állat>. Kan kutya, macska, nyúl, pulyka.
2. (népies) Kan kapocs: az egymásba akasztható v. egymásba nyomható kétrészes ruhakapocsnak horgas, kampós, ill. kiálló peckű része.
3. (tájszó) (Nagy) kan: feltűnően nagy. (Nagy) kan hordó, kosár, paszuly.
Szóösszetétel(ek): 1. kandüh; 2. tenyészkan; vadkan.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT