jövő

Teljes szövegű keresés

jövő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami jön (vhonnan). Az állomásról jövő utasok; a csomagokért jövő hordár; a legelőről jövő állatok; a nyugatról jövő felhő; alulról jövő kezdeményezés; felülről jövő intézkedés; szívből jövő jókívánság. Várjuk a vidékről jövő rokonokat.
2. (átvitt értelemben) <Vmely módon> bekövetkező, történő. Csőstül jövő áldás, gondok.
3. Jól jövő pénz*: a) kapóra érkező p.; b) olyan p., amelyre szükség van, amelynek van helye.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
4. (átvitt értelemben) <Vmilyen állapotba> jutó, kerülő. Könnyen dühbe, indulatba, méregbe, tűzbe, zavarba jövő ember; forgásba jövő kerék; mozgásba jövő vonat; divatba jövő szokás, viselet; szóba jövő ügy; vkivel, vmely dologgal tisztába jövő személy*: vkit, vmit megértő, áttekintő, megismerő, kiismerő sz.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. (átvitt értelemben) A mostani időpontra, időegységre következő legközelebbi, közvetlenül utána következő. A jövő évben; a jövő évad; a jövő évi költségvetés; a jövő héten; a jövő hó v. a jövő hónap; a jövő nyáron; a jövő hétfőn, kedden stb.: a legközelebbi hétfőn, kedden stb.
6. (nyelvtudomány) Jövő idő: a) az az igeidő, amely azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés a szóbeli v. írásbeli közlés ideje után folyik le; b) <az ige ragozási rendszerében> ezt az időt kifejező alakok (összessége). ® Befejezett jövő. A mai magyar nyelvben a jövőt rendszerint körülírással fejezzük ki, pl. „Holnap majd jót alszom” vagy „Holnap jót fogok aludni.” || a. (nyelvtudomány) Jövő idejű, jövő időben álló. Az ige jövő alakja.
II. főnév -t, -je [e] (csak egyes számban)
1. Ezután következő idő, a mostanira következő kor; jövendő (II. 1). Közelebbi, távoli jövő; a jövő embere; a jövő méhe ¬; a jövő titka; a jövő majd bebizonyítja, hogy …; ez a jövő kérdése; a jövő méhében ® szunnyad; a jövőben (is): ezután, ezentúl (is). Mit tartogat számunkra a jövő?  De szabadság, mért halvány az orcád? … Koronádat a jövőtül félted? (Petőfi Sándor) Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld újra felvirul. (Tompa Mihály) Az emberiség jövőjét … biztatónak … vélte. (Kosztolányi Dezső) A költő … jövőbe lát | s megszerkeszti magában … a harmóniát. (József Attila) || a. Az akkor élők összessége. A jövő majd eldönti, megmutatja, megoldja.  Jelennek írunk … és tán a jövőnek. (Arany János) Mi vagyunk: Jövő és Igazság. (Ady Endre) || b. A jövőre: az elkövetkező időre v. időnek. A jövőre tervez. A jövőre pedig jegyezd meg magadnak, hogy …
2. Az az állapot, sors, amely vkinek v. vmely közösségnek az életében ezután következik. Ifjúságunk, népünk jövője; a jövőben ® olvas; építi, várja a jobb jövőt. Nem valami fényes jövőt jósoltak neki.  Multadban nincs öröm, Jövődben nincs remény. (Bajza József) Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. (Petőfi Sándor) Az én apám … beszél nekem egy szép jövőről Szerelmesen. (Ady Endre) Jövőmnek fátylát | egy rossz álom előttem szétnyitotta. (Babits MihályDante-fordítás) || a. Kedvező sors, amely ezután következik vkinek v. vmely közösségnek az életében. A jövő záloga: a jobb sors biztosítója, biztosítéka; vkinek ® van jövője; vminek ® van jövője; övé a jövő.  Lehetetlen, hogy jövőd ne legyen mint fürdőorvosnak. (Mikszáth Kálmán) Most kerül dülőre: Érdemesek vagyunk életre s jövőre? (Ady Endre) Hinni mertünk a nemzetek testvériségében, jövőt láttunk az európai műveltség fejlődésében. (Kuncz Aladár)
3. (nyelvtudomány) Jövő idő.
Szólás(ok): ld. zene.
Szóösszetétel(ek): közeljövő; szembejövő.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT