jobbulás

Teljes szövegű keresés

jobbulás főnév -t, (-ok), -a
1. (ritka, régies) Általában a jobbul igével kifejezett folyamat, változás; jobbá levés, válás, javulás. A bűnös jobbulása; az erkölcsök jobbulása; jobbulás állt be. A beteg állapotában mutatkozik némi jobbulás.  Róma! fogadom, Csak jobbulás kövesse, megnyered | Brutus kezétől mind, amit kivánsz. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás)
2. Beteg állapotának kedvezőbbre fordulása; gyógyulás. Jobbulást! Jobbulást kívánok. A műtétet rohamos jobbulás követte.
jobbulási.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT