jellemzés

Teljes szövegű keresés

jellemzés [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A jellemez (főként 1, 1a) igével kifejezett cselekvés, eljárás, megnyilatkozás; vki jellemének ismertetése, elemzése. Alapos, felületes, mélyre ható jellemzés. || a. Az a cselekvés, hogy vkit, vmit jellemeznek. A családtagok, a regényalakok, a szereplők, a történelmi hősök jellemzése; a helyzet, a viszonyok jellemzése; vmely nép jellemzése. || b. (ritka) Az a tény, hogy vki jellemez vkit, vmit. A te jellemzésed a legtalálóbb.
2. Ennek szóbeli v. írott, esetleg más művészi kifejezési formája; jellemrajz. Hű, írói, művészi, színes jellemzés; jellemzést ad vkiről; vkinek, vminek a jellemzését adja. Érdekes jellemzést adott barátjáról.  Férfi nem írhat teljesen igaz jellemzést nőkről. (Vas Gereben) || a. (művészettörténet, irodalomtudomány) A művésznek, az írónak az az eljárása, amellyel vkinek, vminek a jellegzetes vonásait egyénítve domborítja ki. Egyénítő, tipizáló jellemzés; eszményítő, valószerű jellemzés. Erős oldala az alakok, a hangulatok, a helyzetek jellemzése. || b. (irodalomtudomány) <Irodalmi munkában> az az eljárás, amellyel a szerző művének valóságos v. költött alakjait általános és egyéni vonások kiemelésével életszerűen mutatja be; jellemábrázolás. A jellemzés ereje, művészete. A jellemzésnek az a célja, hogy az író sajátos emberi mivoltukban ábrázolja alakjait.  A jellemzés módja, amint a drámai dictióban nyilatkozik, … mutatja, hogy a görög dráma közvetlenül az epos helyébe lép. (Péterfy Jenő)
jellemzési; jellemzésű.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT