jegel

Teljes szövegű keresés

jegel [e-e] tárgyas ige -t, -jen [ë]
1. <Élelmiszert> jégbe hűt, hogy romlását megakadályozza. A halat forgalomba hozatal előtt jegelik. || a. <Italt, főleg pezsgőt v. palackozott finom bort> fogyasztás előtt jégbe hűt. Ezüstvödörben jegelték a pezsgőt.
2. (orvostudomány) Jegel vmit: vmely beteg testrészre jeges borogatást tesz. A vakbelet jegelni kell. Az agyvérzéses beteg koponyáját jegelik.
Igekötős igék: bejegel; megjegel.
jegelés; jegeletlen; jegelő; jegeltet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT