játék

Teljes szövegű keresés

játék főnév -ot, -a v. -ja
I. Az a tárgy, amellyel vki játszik.
1. Olyan tárgy, eszköz, amely azért készült, arra való, hogy vki, főleg gyermek, játsszék vele; játékszer. Drága, olcsó, szép, tartós játék; fejtörő, kirakó játék; ® összerakó játék. Tedd le azt az órát, kisfiam, az nem játék! Karácsonyra játékokat vásárol a gyerekeknek.  Szegény öregapók nem egyszer loptak már játékot a kis unokáknak. (Tömörkény István) Kis társaim, … | játékaim nem adom oda nektek. (Kosztolányi Dezső) Egyszer csak édesapám valamit fúr-farag, bicskáz s hopp, készen van egy … csuda ügyes játék. (Móricz Zsigmond) || a. Általában az a tárgy, eszköz, amelyet vki, főleg gyermek, alkalmasnak talál arra, hogy vele játsszék. Legkedvesebb játéka egy ócska kolomp. A gyermek kezében minden játékká válik.
2. (átvitt értelemben) Az a személy, akivel vki, vmi tetszése, szeszélye szerint bánhat. Játék vkinek, vminek a kezében.  Könnyű dibdáb játék maga, esküvése. (Arany János)
3. (zene) <Orgonán, harmóniumon> azonos hangszínű sípok sora, amelyet fogantyú, gomb v. billenő lapocska segítségével lehet szólásra beállítani; regiszter. Ennek az orgonának huszonöt játéka van.
II. Kedvtelésből v. szeszélyből végzett cselekvés.
1. Olyan cselekvés, amelyet főleg gyermek végez kedvtelésből, szórakozásból, testi-lelki erőinek foglalkoztatásaként; játszás. Játékba kezd; abbahagyja a játékot; ® eljátszotta kis v. kisded játékait; félbeszakítja a játékot. A gyerekeknek a játék az életük. Játék közben mindent felfordítanak a szobában.  Belefáradt játékába, S elaludt a kis gyerek. (Tompa Mihály) A játék komoly dolog … Ez vezeti be a gyerekeket az életbe. (Kosztolányi Dezső) Édes nagyanyám, … ha a legjobb játékban voltam, egyszer csak utánam kiáltott … (Móricz Zsigmond) || a. (túlzó) Vkinek játék vmi v. játék megtenni vmit: nem kíván tőle nagyobb erőfeszítést.  Nekem játék lesz … a kerítésen áthágni. (Jókai Mór)
2. Bizonyos, többé-kevésbé szabályozott formák között folyó játszás. Bújócska játék; fogó játék. Milyen játékot játsszunk, gyerekek?  Mindjárt különféle játékokhoz fognak; Vígadnak, divatja vagyon a zálognak. (Csokonai Vitéz Mihály) Ki gyermeki | játékainkban is nem osztozott volt, | bennünket az vajjon szerethet-é? (Katona József)
3. (sport) Sportszerű formák között, pontos szabályok szerint folyó testedző mozgás. Labdarúgó játék. || a. (sport) Győzelemért, vetélkedésből vállalt sportmérkőzés. ® Olimpiai játékok; ® elveszti a játékot; ® megnyeri a játékot. || b. (sport) Az a mód, ahogyan vki vmilyen sportot űz, ahogyan a mérkőzés résztvevői játszanak. ® Biztonsági játék; heves iramú játék; ® kétkapus játék; ® kiegyensúlyozott játék; a játék képe ¬; a játék színvonala ¬. A csapat jó játékot mutatott. Izgalmas, szép játék után győzött a bajnokcsapat. || c. (sport) Közreműködés, részvétel vmely sportban, ill. sportmérkőzésen. Betegsége miatt nem vállalta a játékot. Eltiltották a játéktól. || d. (sport) <Teniszben> a mérkőzésnek az az egysége, amelynek megnyeréséhez az ellenfélénél kettővel több, de legalább négy nyert labda szükséges.
4. Szerencsejáték, sorsjáték, kártyajáték. ® Hármas játék; ® kommersz játék; nem ® babra megy a játék; ® nagyba(n) megy a játék. A játék nagy összegekben folyik. (szójárás, tréfás) Szerencsés a játékban, szerencsétlen a szerelemben: <intés a szerencsés nyerőnek, vigasz a szerencsétlen szerelmesnek>.  A férfi … szíve olyan izgalommal dobogott …, mint a kártyásoké a játék döntő pillanataiban. (Hunyady Sándor) || a. <Kártyában, sakkban> játszma, parti. ® Sima játék; ® felveszi a játékot. Ez szép játék volt. Az első játékban ő győzött. || b. jelzői használat(ban) (ritka) Annyi <kártya>, amennyi egy csomagban szokott lenni.  Asztalodon hagyok ím egy játék francia kártyát. (Arany János)
5. Komolynak tettetett, de tréfás szándékú cselekvés; tréfa. Ez csak játék volt; játékból csinál vmit; játékot űz vkiből, vmiből: nevetség, mulatság, gúny tárgyává teszi.  Nem … szokásom a játékból való harag. (Mikszáth Kálmán) || a. Gyerekes, felelőtlen, komolytalan cselekedet, eljárás, magatartás. Játékból majdnem megölte a barátját.
6. Szerelmi játék: szerelem v. szerelmi gerjedelem fölkeltésére irányuló enyelgés, évődés, ill. bizalmaskodás, szerelmi előjáték.
7. (átvitt értelemben, választékos) <A teremtő képzeletnek, a szellemnek> meglepő, szeszélyesen alkotó tevékenysége, munkája. Az elme, a fantázia, a képzelet játéka; játék a szavakkal: a) szavaknak, kifejezéseknek meglepő, szokatlan kapcsolatban v. jelentésben tréfás hatást keltő használata; szójáték; b) tetszetős, de a lényeget nem érintő megfogalmazás, meghatározás; c) (átvitt értelemben) a felelősség vállalása helyett mentséget, kibúvót kereső fogalmazás.
8. (átvitt értelemben, választékos) Események furcsa, váratlan, szeszélyes alakulása. Az események játéka; a véletlen játéka folytán; a természet vak játéka; a sors különös játékából.  Tanuld meg … a szerencse játékait nevetni. (Berzsenyi Dániel)
III. Vmely gyakorlati célra irányuló merész, kockázatos v. ravaszkodó cselekvés, eljárás.
1. (átvitt értelemben, választékos) Meglepő, merész, gyak. felelőtlen, kockázatos vállalkozás, cselekedet. Politikai játék; veszélyes játékba kezd.  Merész játékot űzesz idegen! (Madách Imre)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Több-kevesebb ravaszkodást és leplezést kívánó tervnek a végrehajtása. Ártatlan játék: súlyosabb erkölcsi megítélés alá nem eső ravasz próbálkozás, védekezés, főleg szerelmi téren; belemegy a játékba, rááll a játékra v. benne van a játékban; kettős játékba kezd, kettős játékot játszik: ugyanabban a kérdésben v. ügyben kétféle, egymással ellentétes eljárással, magatartással próbál eredményt elérni; vki (rendsz. asszony), vmi van a játékban: ismeretlen indíték (legtöbbször vmi titkolandó szerelmi mozzanat) v. ismeretlen mozgató van a mesterkedés hátterében; vki, vmi kimarad a játékból; vkit, vmit kifelejt a játékból. Engem hagyj(atok) ki a játékból.  Okosság, engedékenység – míg a játékot meg nem nyertük … (Tolnai Lajos)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Félrevezető viselkedés, gonosz fondorlat, mesterkedés. Játékot űz vkivel: megtéveszt, félrevezet vkit.  Apafi átlátta, hogy ez az ember mindeddig csak játékot űzött vele! (Jókai Mór)
IV. Művészi alakítás, ábrázolás, előadás, mű.
1. Vmely hangszeren való játszás. Gyönyörködött a muzsikus játékában. A világhírű zongorista elbűvölte játékával a közönséget.
2. (ritka) Vmely zenedarab.
3. (régies) Színdarab.  Legbölcsebb színdarab ez minden játékim között. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || a. (régies) Szín(i) előadás.  Nehány játékra átmegyünk Várhegyre. (Tolnai Lajos) || b. Bizonyos alkalmakkor, népi szokásként, erre vállalkozó előadóktól eljátszott, gyak. énekes jelenet(ek sora). ® Alakos játék; ® betlehemes játék.  Nagy diákkoromban láttam az első betlehemes játékot. (Móricz Zsigmond)
4. A színész alakító munkája. A közönség tapssal köszönte meg a művészek játékát. A gyerekek nem tudtak betelni a bábuk játékával.  Egressy … játékában nem ritkán halljuk megpendülni azon hangnak húrját, melyen az érzelem s szenvedély beszélnek. (Vörösmarty Mihály) A játszó személyek Beszéde és játéka tetszik-e? (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
5. (gyak. többes számban) Nagy tömegek szórakoztatására rendezett ünnepségek, látványos előadások sora. Cirkuszi, lovagi játék; a salzburgi ünnepi játékok; a szegedi szabadtéri játékok.
V. Mozgás, mozgási lehetőség.
1. (átvitt értelemben, választékos) Gyönyörködtető, jólesően ritmikus, harmonikus mozgás <a természetben>. A hullámok, a szellő, a falevelek játéka.  A szivben, ha védi mellvas boritéka, Megszűn-é a vérnek hullámzó játéka? (Arany János) [A sárkányok] a gyerekek madzagján fetrengtek, és kínlódtak a szellők játékában. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Az emberi test vmely részének kifejező, megkapó, ügyes mozgása. Az izmok, a kezek, a szemek játéka.  A szemnek … a játéka … százszor többet tud mondani, mint bármilyen és bármennyi szó. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, választékos) A fények és a színek gyönyörködtető változása, váltakozása. A fény, a színek játéka.  Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? (Petőfi Sándor) Ki-kipillant a felhőkbül, Majd meg elbólint a nap. | Nézem e játékot, nézem, … Mit jelent az árny a réten? (Vajda János) A völgyekben … nevetnek a rétek selyem füveikkel az őszi napsugár játékában. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Vmely anyagon> a fény visszaverődésének változása. Vmely ruhaanyagnak, felületnek a játéka; az opál játéka.  [A posztónak] valami különös játéka van a napsugarak mellett. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, műszaki nyelv) <Egymásba illesztett mozgó szerkezetben, rugalmas v. elmozduló alkatrészben> veszélytelen, sőt szükséges elmozdulás, mozgási lehetőség. Bizonyos játékot kell hagyni a kerekek mozgásában.  Játékának kell lenni [a talicska fenekének]. Száraz időben nagyon szét ne váljon, nedves időben nagyon össze ne dagadjon. (Tömörkény István) || a. (átvitt értelemben) A mérleg játéka: a mérleg mozgása az egyensúlyi helyzet beálltáig.
Szóösszetétel(ek): 1. játékalkatrész; játékáru; játékbútor; játékcédula; játékcsoport; játékdélután; játékdíj; játékdob; játékdüh; játékérme; játékfaj; játékfortély; játékhely; játékidő; játékipar; játékkatona; játékkedv; játékkereskedés; játékkészítő; játékkocka; játékkocsi; játéklabda; játéklapát; játéklendület; játékló; játékmackó; játéknap; játéknem; játékóra; játékrend; játékrendező; játékterem; játékterv; játéküzlet; játékvasút; 2. arcjáték; árnyjáték; bábjáték; cicajáték; csatárjáték; daljáték; dámajáték; előjáték; eseményjáték; gyerekjáték; gyermekjáték; hadijáték; hangjáték; harangjáték; harcjáték; hazárdjáték; hegedűjáték; iskolajáték; jutalomjáték; kártyajáték; kockajáték; közjáték; labdajáték; lovagjáték; malomjáték; mesejáték; némajáték; összjáték; passiójáték; pásztorjáték; rádiójáték; sakkjáték; sorsjáték; szemjáték; szerencsejáték; színjáték; szójáték; szomorújáték; táncjáték; társasjáték; tekejáték; teniszjáték; tőzsdejáték; türelemjáték; tűzijáték; utójáték; vendégjáték; vígjáték; zongorajáték.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT