járulék

Teljes szövegű keresés

járulék főnév -ot, -a
1. Az a dolog, tárgy, amely nem szervesen, nem lényegszerűen tartozik vmihez, hanem mellékesen, külön csatlakozik hozzá. Esetleges, mellékes járulék; vminek lényegtelen járuléka.  Az államhatalom sok helyen a választott törvényhozás kezeiből minden járulékaival együtt egyes ember kezébe ment át. (Eötvös József) || a. (jogtudomány) <A felperes szempontjából> a fő követeléshez tartozó, nélküle nem létező, azt kiegészítő követelés (pl. zálog, kezesség, kötbér, bánatpénz, foglaló, kamat, perköltség).  [A tartozás] törvényes járulékaival szinte négyezerre rúgott. (Tolnai Lajos)
2. (gyak. hivatalos) Általában kisebb összeg, amelyet rendsz. vmely nagyobb összegű adó, illetmény, díj kiegészítéseképpen rendszeresen fizetnek. Biztosítási járulék; (1945 után, hivatalos) mezőgazdasági fejlesztési járulék: <az 1949–1956. években> 25 holdon felüli földbirtok után és egyéb föltételek megléte esetén fizetett külön földadó; öregségi, rokkantsági járulék; szakszervezeti járulék: sz. tagdíj; járulékot fizet. || a. (régies) Fizetés, járandóság, munkadíj, hozzájárulás.  [A lap munkatársai] megírták a szerződéseket, és átvették az első járulékokat. (Tolnai Lajos) Bárányné … felajánlotta, hogy kifizeti előre az ő háztartási járulékát. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): járulékbevallás; járulékfizetés; járulékkivetés; 2. nyugdíjjárulék.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT