izgul
izgul tárgyatlan ige -t, -jon (gyak. bizalmas)
Vmi, vki miatt izgatja magát, izgalmat érez, izgatott állapotba jut, izgalomban van. Izgul a vizsga előtt. Ne izgulj, nem lesz semmi baj! Az operáció előtt nagyon izgult a férje miatt. Izgul csapata győzelméért. Sokszor fölöslegesen izgul. Élni akar, lélegzeni, amíg csak lehet. Nem … izgul, hogy lakói fizetnek-e. (Gelléri Andor Endre) Gyerekhad izgúl, a kapukon virág, | … ez bizony | csak faluvége …, de ez is ünnepel. (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: felizgul; végigizgul.
izgulás; izguló; izgult.
