interpunkció
interpunkció [ë v. e] főnév -t, -ja (rendsz. egyes számban) (nyelvtudomány, választékos)
1. Mondatok tagolására, mondatrészek elkülönítésére, a mondat hangsúlyozásának és hanglejtésének jellegére utaló írásjelek (vessző, pont, felkiáltójel, kérdőjel stb.) összessége.
2. Ilyen írásjelek használata; központozás. A könyvben az interpunkció nem következetes.
