intelligencia
intelligencia [intëligëncia v. inteligencia] főnév ..iát, ..iája (csak egyes számban)
1. Az a tulajdonság, hogy vki intelligens (1, ritk. 3); fejlett értelmi, megértő ítélőképesség. Ehhez intelligencia kell. Nem volt meg a kellő intelligenciája ahhoz, hogy … Intelligencia, tehetség, szenvedés és önfegyelem sugárzik minden vonásából. (Karinthy Frigyes) || a. (lélektan) Értelem, értelmesség. A gyermek intelligenciája.
2. (1945 előtt) Értelmiség (1). A falusi, a városi intelligencia. Az intelligenciához számította magát. Mióta a németek elmentek, ez a kisszámú osztrák intelligencia … képviselte a germán szellemet. (Kuncz Aladár) A megyebeli intelligencia asztalánál … a magunk kis lovagvilágát éltük. (Krúdy Gyula)
intelligenciájú.
