ingerlés
ingerlés [ë v. e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
1. Az ingerel (1, 2) igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit ingerelnek, ill. az a tény, hogy vki, vmi ingerel vkit, vmit; bosszantás, indulatra gerjesztés, haragos, bosszús indulat keltése. A kutyák ingerlése. A folytonos ingerlés már-már kihozta sodrából. Pajtásainak ingerlésére feldühödött. Semmibe se vette már az örökös ingerlést. || a. Vkinek más ellen irányuló cselekedetre való rábeszélése, vmire való izgatása. Bosszúra, támadásra ingerlés.
2. (ritka) Inger keltése; irritáció. Köhögésre, könnyezésre, tüsszentésre ingerlés.
ingerlési.
