ilyen-olyan
ilyen-olyan névmás, határozatlan
I. (melléknévi)
1. <Vmely személy v. dolog tulajdonságainak részletezése, felsorolása helyett haszn. kifejezésként, főleg jó v. rossz tulajdonságokra utalva:> ilyen meg (am)olyan; ilyen meg ilyen. Ő lám magas, Ő ilyen olyan szál derék személy. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (rendsz. rosszalló) Olyanféle, amilyen legtöbb van; nem valami értékes; akármiféle, akármilyen. Ilyen-olyan népség. Nem milliónyi ilyen-olyan ember, | De Ember az Isten ígérete. (Ady Endre)
3. (népies) <Szidalmazó, korholó jelzőket helyettesítő enyhítő kifejezésként:> ilyen meg amolyan. Illyen-ollyan szedte-vette Cudar népe, Igy ejtitek ti az embert Kelepcébe? (Arany János) Ejnye ilyen-olyan kölyke! (Csepreghy F.) Azt pedig nem fogod tenni, ilyen-olyan vén csontja! (Mikszáth Kálmán) No te ilyen-olyan gazember! (Benedek Elek)
II. (főnévi) (ilyenolyant), ilyenje-olyanja (ilyenolyanja)
1. <Szidalmazást, korholást jelentő megszólítás v. megnevezés helyett haszn. szóként:> ilyen-olyan (I. 3) ember. Föl, föl! te illyen ollyan! (Garay János) Még csak az kellene, ilyen-olyanjai! (Sebők Zsigmond)
2. (ritka) Aki ilyenje-olyanja van!: <káromkodást enyhítő kifejezésként>.
III. Ilyen-olyan adta: ilyenadta (I–III). Merre oly nagy széllel, Ambrus gazda? | „A kocsmába, ilyen-olyan adta!” (Petőfi Sándor) Vágtass, lovam, [Pegazusom], … S lábad alá ha ellenség botlik, Rúgd agyon az ilyen-olyan adtát. (Petőfi Sándor) Sancho … százhúsz ilyen-olyan adtával … feltápászkodott. (Győry V.–Cervantes) Vedd le azt a rongyot, ilyen-olyan adta …! (Mikszáth Kálmán)
