illúzió
illúzió főnév -t, -ja (régies írva: illusio is)
1. (lélektan) Érzékcsalódás.
2. (választékos) Olyan elképzelés, ábránd, amelyet főként az érzelmek és a vágyak irányítanak. Hamis illúziók; illúzióban él; illúziókban ringatja magát; lerombolja, széttépi vkinek az illúzióit; illúziókat táplál; valakit megfoszt az illúzióktól. Nem áltatja magát illúziókkal. Eötvös a világot a szabadság illusiójával tekinté. (Péterfy Jenő) Egy igazi vendéglősnét nem volna szabad látni konyháján kívül, mert az ember elveszti illúzióit. (Krúdy Gyula) A bor néha mézes, mint a régi csók, És fanyar, mint a tünt illuziók. (Juhász Gyula) Borban, dohányban, szerelemben nem a lényeg a lényeg, hanem az illúzió. (Móra Ferenc)
3. (választékos) Valóságnak tetsző látszat. Vminek az illúzióját kelti. A női hang illúzióját a maga teljességében adta anélkül, hogy tudatos utánzáshoz kellett volna folyamodnia. (Kuncz Aladár)
Szóösszetétel(ek): illúziókergetés.
illúziójú; illúziós.
