illetékesség
illetékesség [e-ë] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (hivatalos)
Vkinek, vmely intézménynek vmiben v. vmire illetékes (1a, b) volta; jogosultság. || a. (ritka) Hatáskör. Zulfikár főkádi illetékessége keskeny korlátok közé fog szoríttatni. (Kemény Zsigmond)
illetékességi.
