illesztget
illesztget [e-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. Többször, huzamosabb ideig v. lassú mozdulatokkal illeszt (3) vmit. Lábát tánchoz illesztgeti. A kis gyermek figyelve felüti piciny ujját … s hozzá piciny ajkait … módosan illesztgeti. (Jókai Mór)
2. Illeszteni próbál vmit. A törött csésze darabjait egymáshoz illesztgeti. Illesztgeti a széttépett levelet.
3. (irodalmi nyelvben) Úgy rendezget vmit, hogy az vhova illő legyen, v. a kívánt formát kapja. Mit hazudozott annyit? szólt … a … vén gavallér, szürke fürteit művészien illesztgetve magas, okos homlokára. (Tolnai Lajos)
4. Próbálgatja, hogy melyik <ruhadarab stb.> illik, áll (neki) legjobban, v. melyik a legmegfelelőbb. Illesztgeti a kalapokat, a ruhához a nyakkendőket, a szemüvegeket.
Igekötős igék: beillesztget; egybeillesztget; hozzáillesztget; közéillesztget; odaillesztget; összeillesztget; ráillesztget; visszaillesztget.
illesztgetés; illesztgetett; illesztgető.
