illatár
illatár [t-á] főnév (irodalmi nyelvben)
A levegőben áramló, nagy teret betöltő, elborító kellemes illat(ok) áradata. Bódító, kábító illatár; illatárban úszik a kert, a bálterem. Gyógyítsatok meg engem, oh liget Szellői, lége, illatárjai. (Vörösmarty Mihály)
