ikes
ikes [e v. ë] melléknév -en [e] (nyelvtudomány)
<Csak néhány állandósult szókapcsolatban.> Ikes ige: <a magyar nyelvben> olyan ige, amely a jelentő mód jelen idejének tárgyatlan ragozású egyes szám harmadik személyében -ik raggal végződik, s amelynek ragozása mindhárom mód jelen idejének tárgyatlan ragozású egyes számában meghatározott módon eltér a többi igétől (pl. eszik, verekszik); ® változó ikes ige; ikes (ige-)ragozás: az ilyen igék ragozásának módja, ill. rendszere; ikes személyrag: ikes igéhez járuló sz. (pl. eszem, eszel, eszik; enném, (ő) ennék).
