horvát
horvát főnév és melléknév
I. főnév -ot, -ja
1. A horvátok: tömegében Jugoszlávia északnyugati részén, a Dráva–Száva közén és attól délre, az Adriai-tengerig élő, déli szláv nyelvet beszélő nép. || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Egy horvát telepedett le a faluban. Kemény Horvátok és vad rácok erős hada Táborba szállott. (Berzsenyi Dániel)
2. E nép nyelve. Horvátból, horvátra fordít vmit.
II. melléknév -ul
1. A horvátok közé tartozó <személy>, horvátokból álló <csoport>. Horvát ember, férfi, nő; horvát lakosság, nemzetiség. Hoz horvát Radivoj száz legényt ez után. (Zrínyi Miklós) Amodább külön kompánia, néhány magyar matróz; ismét külön kompánia, néhány horvát matróz, akik a Dráváról jöttek. (Tömörkény István)
2. A horvátokra jellemző, velük kapcs., tőlük haszn., náluk szokásos. Horvát nóta, nyelv, tánc, viselet. || a. Horvátul: horvát nyelven.
3. (ritka) A horvátok lakta területen levő. A horvát tengerpart.
horvátság.
