határozatlan
határozatlan melléknév -ul, -abb
1. Számában, mennyiségében, tartamában meg nem határozott, ill. meg nem határozható. (mennyiségtan) Határozatlan egyenlet: olyan e., amelyben egynél több ismeretlen van; határozatlan időtartam; határozatlan integrál ¬; (jogtudomány) Határozatlan ítélet: olyan í., amelyben a bíróság csak a büntetés nemét határozza meg, de a büntetés időtartamát nem; határozatlan mennyiség, összeg. [A] Tarnóczy-család ajánlkozott határozatlan mennyiségű pénzt kölcsönözni. (Jókai Mór)
2. (nyelvtudomány) A beszédhelyzettel, a szövegösszefüggéssel pontosan meg nem határozott, ill. ilyennek gondolt v. ismeretlen személyre, dologra utaló, arra vonatk. Határozatlan alany: megnevezéssel v. körülírással meg nem határozott, ill. ismeretlen személyt, dolgot jelentő a. (pl. a „Valaki itt volt”, „Egy ember járt itt”, „Valami történt vele” mondatban a „valaki”, „egy ember”, „valami”); határozatlan módosítószó: a közlés határozatlan voltát, találgatást kifejező m. (pl. bizonyára, esetleg, talán); határozatlan névelő: személy, dolog meg nem határozott, ill. ismeretlen voltára utaló n. (pl. a magyarban a hangsúlytalan „egy”); határozatlan névmás: pontosan meg nem határozott v. ismeretlen személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget jelölő n. (pl. valaki, valami, némely); határozatlan számnév: a dolgok, személyek számát, mennyiségét nem pontosan, nem számszerűen, hanem csak hozzávetőlegesen kifejező sz. (pl. sok, kevés); határozatlan tárgy: vmely nemnek pontosan meg nem határozott faját v. a fajnak pontosan meg nem határozott, ill. a beszélő előtt ismeretlen egyedét megjelölő t.; mellette rendsz. alanyi ragozású igét használunk (pl. az „Egy virágot látott”, „Gyümölcsöt szakított”, „Almát evett” mondatban „egy virágot”, „gyümölcsöt”, „almát”). [Egyesek szerint] az egy számnévnek határozatlan névelői használatát a „nyelvszokás” csak „megengedi”. (Arany János)
3. (kissé rosszalló) Olyan <személy>, aki nem tud dönteni, nem tud határozottan állást foglalni; ingadozó, bizonytalankodó. Válassz már, ne légy olyan határozatlan! || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Határozatlan felelet, magatartás, mozdulat. Mama határozatlan arccal, hallgatva eszegetett egy almát. (Kaffka Margit)
4. Határozott jelleg nélküli, elmosódó, <dolog>. Határozatlan körvonalú; határozatlan színű. || a. (rendsz. régies) Olyan, aminek az eredetét, mibenlétét, célját nehéz meghatározni; bizonytalan. Határozatlan foglalkozás. Azt mondhatná valaki e magyarázat ellen, hogy igen határozatlan. (Vörösmarty Mihály) Határozatlan alkudozásokba akartak velem elegyedni. (Jókai Mór)
