húsos
húsos melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan, amelyen szervesen hozzá tartozó hús van. Húsos csont; húsos nyers bőr.
2. Olyan, amelyen v. amelyben a megszokottnál több v. sok, szervesen hozzá tartozó hús (4, 5) van. Húsos arc, comb, csirke, falat, kar, kéz, marha; húsos gyümölcs. [A király] sebe … (Nem volt veszedelmes ama húsos részen) (Arany János) A két csirkéből minden húsos darab hiányzott. (Móricz Zsigmond) || a. Vastag <testrész>. A királyi tanácsos fitymálólag biggyesztette el húsos ajkait. (Mikszáth Kálmán) Mutatóujját húsos orrára nyomta, úgyhogy az egészen belappadt. (Kosztolányi Dezső)
3. Hússal készült, készített, töltött <étel>, húst tartalmazó. Húsos káposzta. A rizst húsosan szereti.
4. Olyan, amelyben húst tartanak v. amelyben hús fő. Húsos edény, kamra, tál; húsos fazék ¬. E csábos szóért hagytuk el csupán … A húsos bögrét, házat, földeket. (Madách Imre)
5. Olyan <étkezés>, amelynek egyik fogása sült v. főtt hús. Húsos ebéd, menü. || a. Húsos nap: a) olyan n., amelyen húsos étkezés van <főleg közétkeztetésben>; b) (régies) <korlátozott élelmiszerellátás idején> olyan n., amelyen húst szoktak árusítani.
6. Vastag, tömött s ezért fogyasztásra alkalmasabb <növényi eredetű táplálék>. Húsos gomba, paradicsom, zöldpaprika. || a. Kövérre duzzadt, nedvben gazdag <növényi rész>. Húsos gyökér, levél, szár. A nagy diófák húsos zöld levelei lágyan zörögtek. (Mikszáth Kálmán)
II. főnév -t, -ok, -a
1. (bizalmas) Húsiparban, húsüzemben foglalkoztatott személy; húsipari munkás. Ma a húsosok játszanak a vasasok ellen.
2. A húsosa: a húsos, nem csontos v. zsíros része vminek. A húsosát szereti.
húsosság.
