húroz
húroz ige -tam, -ott, -zon
tárgyas <Némely eszközt, kül. hangszert> húrokkal v. húrozattal ellát, húr(oka)t szerel, feszít ki rá. Hegedűt, teniszütőt, zongorát húroz. Mikor húrozták a te ütődet? || a. tárgyas (tárgy nélkül is) Ezzel a tevékenységgel van elfoglalva v. rendszeresen ezzel foglalkozik. Most éppen hegedűt húroz. Húroz is, vagy csak hangol?
Igekötős igék: behúroz; felhúroz.
húrozható; húrozó; húrozott: húroztat.
