hullong
hullong tárgyatlan ige -ott, -jon; -ani
1. (ritka) Egymás után, lassan, folyamatosan hull; hulladozik, hulldogál. Hópelyhek hullonganak. Lassan hullongott a dér téli kabátja prémjére. (Kosztolányi Dezső)
2. (elavult) <Emberek tömege> egyenként v. kisebb csoportokban megy; szállingózik. A népség … hullong haza. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, ritka, költői) Hellyel-közzel, elvétve előfordul. Egy-egy rideg monda, töredékben, zilált prózában, hullong itt-amott. (Arany János)
Igekötős igék: ráhullong.
hullongás; hullongó.
