huhu
huhu mondatszó és főnév
I. mondatszó (hangutánzó) <A bagoly hangjának utánzására.>
II. főnév (ritka)
1. A bagolynak egyik fajtája; uhu. A huhukkal s vércsékkel együtt szállásolni … nem akart. (Kemény Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, gúnyos) Vénasszony (1). Dorka néni beteggé lőn … A vén huhu mellett kelle virrasztanom. (Kemény Zsigmond)
