hoppsza
hoppsza indulatszó hopsza (bizalmas)
1. <Személyt v. állatot ugrásra biztató felkiáltásként:> hopp (1)! Hoppsza!, kiáltott, biztatva fiát, hogy ugorjék a vízbe. Hoppsza!, nógatta ugrásra kutyáját. Hoppsza! Hoppsza! kiáltoz … Sinkó az ostor hegyével oda csippentgetve [= csípőseket suhintva] a táncosnő lábikráiba. (Jókai Mór) || a. <Ugrálós táncra buzdító szóként.> Hoppsza Julcsa, hoppsza hó!
2. <Vigasztalásként, akkor, ha vki, főleg gyermek, megbotlik v. elesik:> hopp! Hoppsza, nincs semmi baj!
3. <Figyelmeztetésül olyankor, ha hirtelen vmi szokatlan dolgot veszünk észre.> Hopsza, valami hernyó van a hátadon. (Mikszáth Kálmán) Hopsza, vigyázzon ön, meg ne botoljék. (Nagy I.)
