hivalkodó
hivalkodó melléknév és főnév (választékos, rosszalló)
I. melléknév -n v. -an, -bb
1. Olyan <személy>, aki hivalkodik; kérkedő, dicsekvő. A korzón feltűnő ruhájukkal hivalkodó divathölgyek. || a. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Hivalkodó modor, viselkedés.
2. (átvitt értelemben) Hivalkodásra alkalmas <öltözet, ruha>; díszes, cifra. Hivalkodó ékszerek, pompa. Felvette hivalkodó estélyi ruháit. || a. (átvitt értelemben) Olyan <kijelentés>, amellyel hivalkodni szoktak; dicsekvő, kérkedő. Hivalkodó szavak.
II. főnév -t, -ja Hivalkodó személy. Nem voltam a hivalkodóknak Fajtájából való rossz ember. (Ady Endre)
