himihumi
himihumi főnév és melléknév himmihummi (népies)
I. főnév -t, -ja
1. Értéktelen holmi, főleg apró tárgyak csoportja, tömege. Nem győzte összeszedni a sok himihumit. Ennye mán! láthadd, hogy sietek [a favágással]; hogy vágom fel ezt a kis himihumit. (Móricz Zsigmond)
2. (főleg személyragos alakban) (bizalmas, 3. személyben gyak. gúnyos) Szegényes batyu, útra való személyes holmik összessége. Egy kosárba belefért a himihumija. Mán éppen szekeret akartam fogadni, hogy elvigyem a kis himihumimat világgá …, mert bottal vert [a férjem]. (Móricz Zsigmond)
II. melléknév (állítmányként nem haszn.)
1. <Kisebb tárgyakról, felszerelésről szólva:> a szokottnál v. az átlagosnál kevesebb(et érő); szegényes. Himihumi felszerelés; himihumi portéka. Volt mindenük. Lakás, fűtés, kert az eklézsiától, a temetőkaszálás egy tehénkét, himi-humi moslék egy-egy malackát, a talló [= tarló] az aprójószágokat eltartotta. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Jelentéktelen <ember, nép>. Himihumi népség. Nekem ojan himmihummi Tass Miskák … nem zavarognak a vizembe … (Móricz Zsigmond)
