hatásos
hatásos melléknév -an, -abb
1. A kívánt, várt hatással (2), eredménnyel járó; hatékony, eredményes. A figyelmeztetés hatásos volt. Hatásos gyógymódnak bizonyult. [Janovics] úgy elfancsalodott [= olyan kétségbeesett arcot vágott], hogy ráillett volna reklámképnek a leghatásosabb budai vízre. (Gárdonyi Géza)
2. Olyan, ami tetszetős voltával, látványosságával megragadja a nézőt v. a hallgatót, mert ügyesen alkalmazza azokat a rendsz. külsőleges eszközöket, amelyek erős érzelmi v. képzeleti folyamatokat indítanak meg az emberben. Hatásos jelenet, kép; a színdarab leghatásosabb felvonása. Nagyon hatásos volt, ahogy bejött. Hatásosabb lett volna, ha nemcsak elmondják, hanem meg is játsszák az eseményeket. A „Velencei nőt” adták volna elő a színpadon, ami igen hatásos darab. (Jókai Mór) Mindez teátrális és hatásos. Régi, de biztos … (Ambrus Zoltán) A hajviseletét nézegetem! … borzasztóan hatásos. (Kaffka Margit)
hatásosság.
