hatalmas
hatalmas melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. <Méreteivel, arányaival, kiterjedésével, számával, mennyiségével> a szokottat, az átlagot messze meghaladó. Hatalmas birodalom; hatalmas faház; hatalmas összeg. A gyűlés hatalmas tömegeket mozgatott meg. Ott a Várkert alja; a vasrács mögött a régi, hatalmas fák sűrűje. (Kaffka Margit) Challans egyik leggazdagabb polgára ül velem szemben. A piacon … a hatalmas sarokház, amelyben az üzlet van, az övé. (Kuncz Aladár) || a. A szokottnál nagyobb <személy, állat, ill. test, testrész>. A kisfiú megijedt a hatalmas kutyától. A kövér, hatalmas rendőr … feszesen szokott tisztelegni. (Kosztolányi Dezső) Hatalmas melle … mozdulat nélkül fenntartotta a Csörgető vizén. (Babits Mihály) Hatalmas testének súlya alatt sírva rengett a padló. (Nagy Lajos) || b. (gyak. túlzó) <Terjedelmében, méreteiben, hatásában> szokatlanul nagy, rendkívüli <dolog>. Hatalmas szókincse van. Hatalmas tervei vannak. Hatalmas regényt írt. A hatalmas ugrás után már végképp menekülne … a nemes állat. (Vas Gereben) Hatalmas a darab, mert elejétől végig igaz. (Ambrus Zoltán)
2. Nagy erőre valló, rendkívül nagyfokú, igen erős. Hatalmas pofon, taps, tüsszentés. Hatalmas vihar pusztított. || a. <Megnyilvánulásában, hatásában> igen nagy méretű <jelenség>. Hatalmas fejlődés, siker. A gyűlést hatalmas érdeklődés előzte meg. Föl egy hatalmas, egy szent háborúra. (Petőfi Sándor) || b. Hatalmasat: igen nagyot, nagyon hangosat. Hatalmasat kiáltott, nevetett, tüsszentett. Az ifjú hatalmasat kacagott. (Vas Gereben)
3. Olyan <személy, közösség>, akinek, amelynek máshoz viszonyítva v. más fölött hatalma van. Hatalmas császár, uralkodó volt. A munkásság, a parasztság egyre hatalmasabb lesz. Holnap megindúlunk Drinápoly felé, hogy ott meglássuk … a hatalmas és sok feleségű császárt. (Mikes Kelemen) Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! (Petőfi Sándor) Hatalmasabb a királynál is Az én apám. (Ady Endre) || a. Nagy dolgok, cselekedetek véghezvitelére képes. Hatalmas nemzetek.
II. főnév -t v. -at, -ok, -a (rendsz. többes számban) Hatalommal felruházott v. hatalmát önkényesen, zsarnokian gyakorló személy. A hatalmasok azt hitték, uralmuk örökké tart. A gyenge csakhamar kezdé érezni Kevély nyomását a hatalmasoknak. (Berzsenyi Dániel) Arany teríték | mellett hevertek a Hatalmasok, | nyüzsgvén köröttük szép rabszolga sok. (Babits Mihály) Abban az időben még atyám is kívánta az akasztófát a hatalmasoknak és a szabadságot a népnek. (Gelléri Andor Endre)
