harapódzik
harapódzik tárgyatlan ige -ott, ..óddzék, (..óddzon); harapózik ..zzék (..zzon) (csak 3. személyben)
1. <Tűz> lépésről lépésre, egyre nagyobb területre terjed. Már az erdőig harapódzott a tűz. A lángok már a szomszéd háztetőig harapództak. [A tűz] majdnem a megyeház fedeléig harapódzott. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) <Kellemetlen, ártalmas dolog> fokozatosan egyre messzebb, egyre szélesebb körre terjed. A korrupció, az erkölcstelenség egyre harapódzott. A szörnyűlködés már csak halk morajban harapózott odább-odább. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: átharapódzik; elharapódzik; szétharapódzik; végigharapódzik.
harapódzás; harapódzó.
