harangoz
harangoz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Keresztény egyházi szokásként> a harangot húzza, kongatja, kötelét húzva megszólaltatja. Harangoznak: <vminek jelzésére, vmire hívón, figyelmeztetőn> szól a harang. Miért harangoznak? Harangoztak már? Siessetek, mindjárt harangoznak. Gyerekkorában sokat harangozott. Harangoznak Szebenbe, Szebenbe, | Vajjon ki hótt meg benne, meg benne? (népköltés) Tegnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. (Ady Endre) || a. tárgyatlan (határozói vonzattal, rendsz. többes szám 3. személyben) Vmi elé (esetleg vminek) harangoznak: <babonás hiedelemből> vmely közeledő természeti csapást, veszedelmet harangozással akarnak elhárítani. A jégeső elé (a jégesőnek) harangoznak. A felhők elé harangoztak Bodokon. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan Vkinek (ritk. vkire) harangoznak: vkinek a halálát harangszóval jelzik. ill. ünnepélyes fogadtatásként, ünneplésként harangszóval üdvözölnek vkit. (bizalmas) Neki v. ennek már harangoztak: vége van, le lehet mondani róla, reménytelen a helyzete. Kinek harangoznak? Egy szegény árvának harangoznak. A halottnak is hármat harangoznak, Én szegény fejemnek egyet se kondítanak. (népköltés) Neked harangoznak, Kedves, hervadt rózsaszála Tizenöt tavasznak! (Petőfi Sándor) || c. tárgyatlan Harangoznak vmire: vmire harangszóval hívnak, szólítanak v. figyelmeztetnek. ® Levesre harangoznak; misére, vecsernyére harangoznak. || d. tárgyas és tárgyatlan Harangoznak vmit v. vmire: vmely időpontot, napszakot v. órát harangszóval jeleznek. Delet v. délre harangoznak; hajnali öt órát harangoznak; hét órát v. hét órára harangoznak. Delet harangoztak, igazítja óráját. (Eötvös József) Nyolc órára harangoztak a Szent Teréz templomban. (Kosztolányi Dezső) || e. tárgyas Elsőt, másodikat stb. harangoznak: az istentisztelet jelzésére első, második stb. ízben húzzák meg a harangot. Már másodikat harangoztak.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Harangoz a lábával: <hozzá mérten magas széken v. más ülőhelyen ülve> két lábát felváltva előre-hátra lóbálja. Tudnia kell kegyednek, drága apám, szólt … félig felülve az asztalra s lábával harangozva, hogy kegyed a napokban bírói zár alá fog jutni. (Jókai Mór) Letelepedett … [a] könyvhalomra s harangozott lábaival. || a. (átvitt értelemben, ritka) <Tárgy> harang módjára lóbálódzik. Nyöszörög a kútgém betegen, … Harangoz a szélben a vödör. (Arany János)
Szólás(ok): hallott vmit harangozni: vmi keveset hallott, tud, sejt felőle; ld. még eklézsia.
Igekötős igék: beharangoz; elharangoz; félreharangoz; kiharangoz; összeharangoz; ráharangoz.
harangozás; harangoztat.
