harákol
harákol tárgyatlan ige -t, -jon (népies, hangutánzó)
A torkára ülepedett váladékot krákogva igyekszik eltávolítani; krákog, hákog. Atyafiak jöttek, … – harákolt és csoszogott jobbra-balra az ispán úr. (Tolnai Lajos)
harákolás; harákoló.
