haragtartó
haragtartó melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy>, aki ha egyszer megharagszik, nehezen békül ki. Haragtartó rokon. Nem szabad ilyen haragtartónak lenni. Sötét, haragtartó vagyok. (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló. Haragtartó természetű.
II. főnév Haragtartó személy. A haragtartó nehezen békül. A haragtartók rendszerint érzékeny emberek.
