hamisság
hamisság főnév -ot, -a (többes számban ritka)
1. A hamis melléknévvel kifejezett tulajdonság; csalárdság, álnokság. Sok hamisság van benne. Bizonyítá esdő eskü-bizonysággal, Hogy iránta nem volt szíve hamissággal. (Arany János) || a. Vkinek, vminek hamis volta. Lényének, mosolyának hamissága; az állítás, a híresztelés hamissága. A zene hamissága nem bántja a fülét. Hamar felismerték a pénz hamisságát. Első tekintetre felötlik a rajz … hamissága. (Arany János) || b. Játékosan ravasz v. tréfás, csipkelődő kedv, természet; huncutság, pajzánság, dévajság. A lányok hamissága. || c. (ritka) Ilyen természetre valló beszéd, mondás, kijelentés, történet. Hamisságokat beszél.
2. Nem őszinte, hamis, megtévesztő, csaló szándékra v. természetre valló cselekedet, magatartás; ravasz fondorlat, hazugság, csalás. Nincs a dologban semmi hamisság. Kiderült a hamisság. Rajtakapták a hamisságon. Már megint vmi hamisságot követett el. Hamisság volt az egész. Nem volt … két leánya, hanem csak egy. (Jókai Mór)
