hallszik
hallszik tárgyatlan ige -ott, -anék (-ana) (csak 3. személyben, felszólító módban nem haszn.) (régies, irodalmi nyelvben)
Hallatszik (1). Egy sóhajtás nem hallszik a … templomban. (Jókai Mór)
Igekötős igék: behallszik; elhallszik; kihallszik; meghallszik.
