haláltusa
haláltusa főnév
(választékos) Halálküzdelem. Rövid haláltusa után kiszenvedett. Nehezen halt meg … hosszú haláltusa után. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Ember, állat küzdelme életre-halálra; halálos harc, küzdelem, viaskodás. Elkezdődött a végső haláltusa közöttünk. Ember és fenevad összeszorulva abba a legfelső üregbe. (Jókai Mór) Bámult a sötétségbe …, melyben gyilkos rémalakok haláltusájának … zaja harsogott. (Eötvös Károly)
