hálaadó
hálaadó melléknév és főnév
I. melléknév -lag (vallásügy) Olyan <cselekedet, magatartás, megnyilatkozás>, amellyel vki v. vmely közösség köszönetet mond vmely istennek v. az isteneknek. Hálaadó áldozat, ének, ima, istentisztelet. A hálaadó misén is csak addig pihentek, míg az imádságos könyvek leveleit nyálazták. (Mikszáth Kálmán)
II. főnév (ritka, irodalmi nyelvben) Hálaadó személy. E szent szoborhoz vándorolt sátoros ünnepekre a környék egész ájtatos népe, s el volt az halmozva a fogadást tevők és hálaadók mindennemű drága ajándékaival. (Jókai Mór)
