gyámol

Teljes szövegű keresés

gyámol főnév -t, -ok, -a (régies)
1. Támasz(ték), oszlop, (támasztó)pillér.  Önkénytelen keresé régi barátja kezét, gyámolul támaszkodva rá. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben)  Szent rímeket faragtál, drága mankót, Bénult lelkeknek meghitt gyámolát. (Tóth Árpád)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az, ami bizalmat, biztonságot, támogatást, védelmet, segítséget ad; támogató, segítő, védő dolog; segítség.  Az eskü is immár neki erős gyámol. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az, aki gyámolít, gondoz, ápol vkit, törődik vele. Az árvák, a szegények gyámola. Öreg anyjának ő volt egyetlen gyámola.  Gyermekim … | végső fohászkodásodat ki fogják | zavarni a mennyekből, ha megölöd | gyámoljokat. (Katona József) Nagy boldogság …, ha valaki gyámolt nevel öregségére gyermekében. (Petelei István)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT