gőzöl
gőzöl ige -t, -jön
1. tárgyas Hosszabb-rövidebb ideig gőz hatásának tesz ki, gőzzel kezel vmit. Egy fél óráig gőzöli az arcát, a fejét. A befőttet gőzölik. Két székre helyezett vasalódeszkán valami nadrágot gőzölt, vizes ruhával. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas Tisztítás végett így kezel vmit. Gőzölik az ágytollat. || b. tárgyas (üzemi élet) <Ipari feldolgozás v. kezelés során vmely anyagot> hosszabb-rövidebb ideig gőz hatásának tesz ki, gőzzel átjárat. Fát, kelmét, szövetet gőzöl.
2. tárgyatlan (népies) Hosszabb-rövidebb ideig gőzt bocsát ki magából; gőzölög. Gőzöl a fazék. A teám gőzöl, … | ámde kezem nem nyúl a kanálhoz. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: átgőzöl; felgőzöl; kigőzöl; meggőzöl.
gőzölő; gőzölt; gőzöltet.
