göröngy
göröngy főnév -öt, -e [e]
1. Csomóba összeállt, kemény csomóvá száradt v. fagyott földdarab; rög. Megbotlott egy göröngyben; elbukik egy göröngyön; göröngyökkel megdobál vkit. Hadd maradjon gyáva földön a göröngy. (Vörösmarty Mihály) Minden göröngy nekem ottan drága, Emlékeztet fényre, ifjúságra. (Kiss József) Áprilisban leesett egy forró zápor, … porhanyóvá tete a göröngyöket. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos, ritka) <Az életben való előhaladás terén> kisebb-nagyobb nehézség, akadály, zökkenő. Ha lesznek életed útján göröngyök, ne csüggedj! Szülőidnek gyöngéd szeretete … vezérli minden léptedet, elsimítja pályád göröngyeit. (Deák Ferenc)
