göngyöl
göngyöl tárgyas ige -t, -jön
1. (ritka) Azzal foglalatoskodik, hogy puha, hajlítható anyagot, kül. vásznat, szövetet, papírt henger alakúra összeteker, csavar. Szórakozottan egy papírlapot göngyölt ujjai között. Göngyölik a sátort rúddal, cövekestül. (Arany János)
2. <Összehajtogatott v. hengeres tárgyat> vmely burkolatul használt anyagba folyamatosan becsavar. Vmit vmibe göngyöl. Papírba göngyöli az eladott árut. Egy ruhába göngyölte holmiját. Göngyöli a furkót redves kutyabőrbe. (Arany János)
Igekötős igék: begöngyöl; belegöngyöl; felgöngyöl; kigöngyöl; legöngyöl; összegöngyöl; visszagöngyöl.
göngyölés; göngyölhető; göngyölő; göngyölt; göngyöltet.
