gondolkodik

Teljes szövegű keresés

gondolkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (kissé választékos)
1. Értelmét rendszeresen foglalkoztatja vmivel; értelmével tudatosan (rendsz. megismerés célzatával) ráirányul vmire; elmélkedik. Gondolkodik vmin v. vmiről; nehezen gondolkodik; a maga fejével gondolkodik. Órák hosszat gondolkodott a kérdésen. Ne gondolkodj(ál) sokat.  Egész uton – hazafelé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? (Petőfi Sándor) Amint fő magában, amint gondolkodik, Szive búbánatban összefacsarodik. (Arany János) Vagy tud az ember, vagy gondolkodik, két ellenkező irányú mozgása ez az emberi értelemnek. (Karinthy Frigyes)
2. Vmilyen véleménye van vmiről; vélekedik. Nem tudom, hogyan gondolkodjam erről a kérdésről.
3. Vmilyen gondolkodásmód jellemző rá. Alantasan, humánusan, önfeláldozóan, szolgalelkűen gondolkodik. || a. Vmiben gondolkodik: az időnek, értéknek v. mértéknek vmilyen mennyisége irányítja gondolkodását, tervezését; számít. Dollárban gondolkodik; évszázadokban gondolkodik; nagy tételekben gondolkodik.
4. (rendsz. a már határozószóval) Vmin gondolkodik: vmely végső döntés lehetőségét latolgatja. Már azon gondolkodott, hogy … Kétségbeesésükben már azon gondolkodtak, hogy …
Igekötős igék: elgondolkodik.
gondolkodtat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT