gomoly
gomoly főnév -t, -ok, -a (rendsz. többes számban)
1. (irodalmi nyelvben) A levegőben gömb alakban felfelé hömpölygő légnemű anyag. Hatalmas gomolyokban tör elő a füst. Apró gomolyokban eregette ki a szájából a pipafüstöt. Két ellenkező irányból hömpölyög felénk két zivatar. Fekete átlátszatlan gomolyok. (Jókai Mór)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Elemeiben összevissza keveredett csomó, boly, tömeg. Mint egy gomolyt láthatni a hadat. (Vörösmarty Mihály) Az ősvilági állatok … egymásra halmozva feküdtek ott rendezetlen gomolyban. (Jókai Mór)
3. (irodalmi nyelvben) Az ilyen anyagi v. emberi együttlét jellegzetes alakja. A harcosok egyetlen gomolyba keveredtek. A tömeg hatalmas gomollyá nőtt.
4. (növénytan) Répamag.
Szóösszetétel(ek): füstgomoly; hógomoly.
