gólya
gólya főnév gólyát, gólyája
1. Fekete-fehér tollazatú, hosszú lábú, hosszú csőrű, nagy testű gázlómadár, amely sekély vizekben kígyóra, békára, apró halakra v. mezőn kisebb állatokra vadászik, s szívesen rak fészket kémények tetején (Ciconia ciconia). A gólya kelepel. A gólya költözködő madár. Féllábon áll, mint a gólya. Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában. (Arany János) Hát csakugyan itt a gólya … Megáll ott a fészke szélén, és elégedetten, vidáman kelepel. (Gárdonyi Géza) Egy gólya bukkan föl a légben, … szárnyai mozdulatlanul feszülnek, a röpte lassú. (Nagy Lajos) || a. (állattan) Fekete gólya: a gólyánál valamivel kisebb, nagyobbrészt fekete tollú, nedves réteken, erdők közelében fészkelő madár (Ciconia nigra).
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Gyermekek számára haszn. beszédfordulatokban a születés valódi körülményeinek eltitkolására> az a madár, amely a gyereket, az újszülöttet hozza. Meglátogatta a házat a gólya; gólya járt náluk: gyerek született náluk. Ki látott már ilyen őrült gólyát. Ötödszörre is egy kis leánykát hozott. (Mikszáth Kálmán) A gólyát vártuk otthon, az első gólyát. Kilenc hónapos házas vagyok. (Gárdonyi Géza)
3. (bizalmas) Elsőéves egyetemi hallgató. A gólyák beiratkoznak. Melyik évben voltál gólya? Budapesten eleinte nem érzik jól magukat a vidéki „gólyák”. Rendesen elfoglalnak egy egész diákkaszárnyát. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, régies) Újdonsült képviselő. Az új képviselők, a „gólyák”, miért ne éreznék magukat a mézes órákban, míg a rideg való le nem töri a szarvukat, … boldogoknak … (Mikszáth Kálmán)
4. Gólya viszi a fiát: gyermekjáték, melyben ketten egymás csuklóját keresztben megfogva kezükre ültetnek és így visznek egy gyermeket.
Szólás(ok): engem sem a gólya költött: én sem vagyok akárki, nekem is jár az (a megbecsülés), ami mást megillet.
Szóösszetétel(ek): gólyaapa; gólyaavatás; gólyabegy; gólyafi; gólyafióka; gólyajárás; gólyakelepelés; gólyamadár; gólyanyak.
gólyás.
