gladiátor
gladiátor főnév -t, -ok, -a (régies írva: gladiator is) (történettudomány)
<Az ókori Rómában> rendsz. hadifogoly, rabszolga v. halálra ítélt gonosztevő, aki a cirkuszi játékokban ellenfelével v. vadállatokkal életre-halálra viaskodott. Nézd Sergiolus, mily serény, ügyes | Ez a piros szalagu gladiator. (Madách Imre) Még századokkal később is akárhányszor félbeszakította a közönség a színielőadásokat s követelte gladiátorait. (Ambrus Zoltán)
gladiátori.
