garnitúra
garnitúra főnév ..rát, ..rája
1. Összetartozó, egymást kiegészítő, többnyire egy szobára való bútorok összessége; bútorzat, berendezés. Vendégszoba-garnitúra. Vett egy hálószoba-garnitúrát. A régi kopott … bútorok közé nem lehetett oly előkelő személyeket hívni, új … garnitúrákat kellett rendelni Bécsből. (Mikszáth Kálmán)
2. (műszaki nyelv) Összetartozó, egymást kiegészítő részekből álló gép(ezet), szerkezet. Kijavították az elromlott cséplőgarnitúrát. || a. Összetartozó, egymást kiegészítő, egységet alkotó használati tárgyakból álló készlet, felszerelés, berendezés. Volt egy garnitúrája gyémántos inggombokból. Kis gömbölyű szürke ember … teljes arany garnitúrával mellén, ingén, ujjain. (Tolnai Lajos) || b. jelzői használat(ban) Egy garnitúra ékszer, kézimunka, lombfűrész. Egy garnitúra levélpapírt kapott ajándékba.
3. (bizalmas) Vmely munkakör, feladat ellátására összeválogatott személyek csoportja, vmely (főleg irányító) szerepet betöltő közösség. Az első garnitúra vasárnap Bécsben játszik. Új garnitúrára volna már szükség az egyesület vezetésében. Vidékre csak a második garnitúrát küldték. Ezzel a garnitúrával sem sokra mentek.
4. (nyomdászat) Betűcsalád.
Szóösszetétel(ek): bőrgarnitúra; cséplőgarnitúra.
garnitúrás.
