fűz [1]

Teljes szövegű keresés

fűz [1] tárgyas ige -tem [e], -ött, -zön
1. <Több egynemű tárgyat> fonállal, dróttal sorban, sorozatban egymás mellé kapcsol, egymáshoz erősít; felfűz. Cérnára fűzi a gombokat; spárgára fűzi a dohányt, a fokhagymát, a gombát, a paprikát; gyöngyöt fűz. || a. Vmibe fűz vmit v. vmit fűz (vmiből): ily módon készít, létrehoz vmit (vmiből). Dohányt, paprikát füzérbe fűz; virágokat koszorúba fűz; füzért, koszorút fűz (virágokból).  Vig dalolással a gyepre pihen, És illatozó koszorut füz. (Kisfaludy Károly) Mab az, Ki összebontja éjjel a lovak Sörényét, s bogba fűzi a hajat, … Ő a boszorkány. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || b. (nyomdászat) Fűz vmit: vmely könyvnek jellegzetes formáját azzal alakítja, hogy a hajtogatott íveket fonállal v. dróttal összekapcsolja. Már fűzik az új tankönyveket. Egy-egy kötet ára fűzve tíz Ft. || c. Vmire fűz: <több foglyul ejtett személyt> egyetlen kötelékkel egymáshoz erősítve megkötöz. Láncra fűz; ® rabszíjra fűz.  A sötétkék ruhába öltözött gyalogsereg mind láncra van fűzve. (Gárdonyi Géza)
2. Vmit fűz vmibe v. vmi közé: azzal van elfoglalva, hogy vmely kötözőanyagot vminek a szűk nyílásán v. nyílásain átdug, áthúz, befűz. Cérnát fűz a tűbe; drótot fűz a kosár vesszői közé; szalagot fűz a hajába; zsinórt fűz a cipőjébe. || a. <Lábbelit> úgy erősít folyamatosan a lábára, hogy a rajta levő és ilyen rendeltetésű kis lyukakon fűzőt, zsinórt húz át; befűz. Mindjárt készen vagyok, most fűzöm a bakancsomat.
3. Fűzi magát: <főleg nő> azzal van elfoglalva v. az a szokása, hogy <a derék karcsúsítása, a mell és a csípő kidomborítása, ill. eltorzult, elhízott idomok leplezése végett> törzsét fűzővel (II. 1) összeszorítja.
4. Vhova fűz vmit: vhova kapcsol, erősít vmit. Kart karba fűz. Karját a fiú nyaka köré fűzte. A medve orrába karikát fűzött.  Margit a karomba fűzte a karját, hozzám simult. (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben) Vkihez, vmihez fűz vkit: <érzelmi viszony> szorosan vkihez, vmihez köt vkit. Barátság, szerelem fűzi vkihez. Eltéphetetlen szálak fűzik a néphez.  Te voltál, ki még e világhoz fűzött. (Jókai Mór) Színház után hazakísérte … Margitot, kihez csakugyan gyengéd kötelék fűzte. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Reményt fűz vkihez, vmihez: vmivel, vkivel kapcsolatban reményt táplál. Nagy reményeket fűznek a személyéhez.
6. (átvitt értelemben) Tovább fűz vmit: gondolatot, beszédet folytat, tovább sző.  Maximus tovább fűzi óriási tervét. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben) Vmihez fűz vmit: vmihez kiegészítésképpen élőszóval v. írásban hozzátesz vmit; hozzáfűz. Kommentárt, magyarázatot, megjegyzést fűz vmihez.
7. (argóban) Be akar csapni vkit. Ne fűzzél!
Igekötős igék: átfűz; befűz; belefűz; egybefűz; elfűz; felfűz; hozzáfűz; kifűz; odafűz; összefűz; ráfűz; végigfűz.
Szóösszetétel(ek): űz-fűz.
fűzés; fűzet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT